Hazánkban a bodzáról nagyon sok hiedelem terjedt el. Elődeink például a bodzabokrot előszeretettel ültették a házak oldalába vagy a kertekbe, mert úgy tartották, hogy megvéd a veszedelmektől.

A gyógyászatban a fekete bodza virágát, levelét és termését alkalmazzák gyógyítás szempontjából.

A bodzának a virága az egyik legrégebben használt gyógytea alapanyag, melyet júniusban gyűjtenek be, száraz időben. A virágot alkalmazzák nyugtató, izzasztó és vizelethajtó teakeverékek alkotórészeként
Mivel a bodza vizelethajtó, ezért felhasználható a teája magas vérnyomásnál és lábduzzanatok kezelésekor. Napi két-három teáskanálnyi bodzavirágból készült tea alkalmas lázzal és izomfájdalmakkal járó meghűléses betegség kezelésére. A köptető hatás miatt, fontos, hogy része legyen olyan teakeverékeknek, ami a köhögést gyógyítja. A bodza teája nem csak melegen, de hidegen is igen hatásos. A növény virága sütve is fogyasztható. A bodza termésének fájdalomcsillapító hatása van, melyet, ha más gyógynövényekkel (borsmenta, kakukkfű) alkalmazunk együtt, akkor alkalmas a migrénes fejfájás kezelésére. A bodza friss terméséből, melyet augusztusban vagy szeptemberben gyűjtenek be, lekvárt készítenek, melyet meghűléskor erősítőként és izzasztóként alkalmazhatunk. A termés enyhe hashajtó hatással rendelkezik.

Nem ajánlatos a nyers termésből nagy mennyiséget elfogyasztani, mert a toxikus hatású is lehet. A népgyógyászatban a bodza kérgét féregűzésre használják. A fekete bodza felhasználása igen széleskörű. A gyógyteán és a lekváron kívül alkalmazható még szörpként, limonádéként, alkoholos italként, mézként, színezőanyagként, valamint savanyúságként is. Szörpkészítésnél fontos, hogy csak teljesen érett, magtalan bogyókat használjunk fel, mert a bodza magja is gyengén mérgező.