A rozacea (kuperózis) az arcon megjelenő gyakori, krónikus és lassú lefolyású bőrbetegség. Leginkább a középkorúak – 30-60 év – betegsége, és általában fokozatos lefolyású. A rozacea nem fertőző, és nem gyógyítható teljesen; azonban a tüneteket nagyon jól lehet kezelni orvosságokkal és célzott ápolással. A nőket sokkal gyakrabban érinti ez a betegség, mint a férfiakat. A rozacea megjelenésének legkülönbözőbb formáit ismerjük: az enyhe pírtól kezdve a feltűnő eritémáig (vörösödés), az enyhe gyulladástól kezdve a gyulladt, kiütéses elváltozásokig, továbbá a megnövekedett faggyúmirigytől a szövetburjánzásig. A betegség lefolyásában három szakasz különböztetünk meg, melyek nem következnek egymásból:

1. stádium: Foltszerű pirosodás alakul ki az arcon, mely eleinte még eltűnik, később azonban megmarad. Ehhez párosul még ezeken a területeken a teleangiektázia.

2. stádium: A vörösödések és a véredénytágulatok mellett maradandó bőrgöbök és pattanások is megjelennek. Ez utóbbi Acne papulopustulosára (gyulladt akne) is utalhat, ennek során azonban nem jelennek meg komedók, mivel a faggyúmirigyek kivezető nyílásain nem alakul ki hiperkeratózis.
Leggyakrabban az arc középső részén, az orron, az orrtól a szájszélekig vezető részen, az arcon, később pedig az állon és a homlokon jelenik meg.

3. stádium: Vörösödés és erősen kidomborodó értágulat. Ehhez társulnak még a mélyen fekvő gyulladt csomók és a faggyúmirigy hiperplázia (szövetszaporodás). A bőr nagypórusú és megvastagodott, ödémás gyulladás jellemzi. A kötőszövet szaporodással, faggyúmirigy hiperpláziával és a bőr térfogatának növekedésével együtt nagy dudorok is megjelenhetnek, ezért az esetek 10 %-ában még rhinophyma is kialakul, ami leginkább a férfiakat érinti. A phyma (daganat, növedék) más területet is érinthet, pl. áll (Gnathophyma), fülcimpa (Otophyma) és orrgyök (Metophyma).

• Szem körüli rozacea (Ophthalmorosacea): A páciensek 5-10 %-ánál a szemek is érintettek, azaz pl. kötőszövetgyulladás, a szemhéj peremének gyulladása, gennylerakódás az elülső szemcsarnok-fenéken, a szivárványhártya és a szem sugártestének gyulladása következik be. Ritkább esetekben a szaruhártya is begyullad. A „szemüveg rozacea” a rozacea súlyosságától függetlenül kialakulhat. Mind megállapításához, mind a kezeléséhez szemészre van szükség.
• Egybefüggő rozacea (Rosacea conglobata): Csomós fekélyek nagyszámú jelenléte és megkeményedett sipoly (összehasonlítva az egybefüggő acneval) jellemzik a bevörösödött bőrön. Túlnyomórészt nőknél fordul elő. Hasonló bőrelváltozások alakulhatnak ki vagy romolhatnak a bróm és a jód rendszeres szedésének hatására.
• Fulmináns rozacea (Pyoderma faciale): Ez a forma hasonlít az Acne conglobatahoz; hirtelen kezdődik el; a hajtüsző és környékének gennyes gyulladása, valamint kőkemény gyulladt infiltrációk jellemzik; különösen súlyos szeborrea; elsősorban nőknél jelentkezik a pubertás kor után.
• Tartósan maradandó arcödéma: Durva, nem benyomható duzzanat és vörösödés jellemzi a homlokon, a glabellán (a két szemöldök közötti szőrtelen homlokrész), a szemöldökökön, az orron és az arcon. Tulajdonképpen nem ödémáról van szó, hanem a kötőszövet szaporodásáról (azaz fibrózis). Ez a formája csak igen ritkán fordul elő.
• Lupoid (granulómás – sarjdaganatos) rozacea: Ennek a fajtának tipikus jelei a szilárd, színében a sárgástól a barnásvörösig változó csomók. Ezek különösen a felső és alsó szemhéjon, valamint a periorbitális területeken jelentkeznek; krónikus lefolyású.■ Szteroid okozta rozacea: Glükokortikoid tartalmú készítmények hosszú időn keresztül történő szedése tüszős bőrgöb, teleangiektázia és sötétvörös, nagyméretű eritéma kialakulást okozhatja. Tipikus jele még ezenkívül a bőrszárazság. Ha abbahagyja a szteroid szedését, a bőrkép először romolhat,
• Gram-negatív rozacea: Túlnyomórészt mélyen fekvő csomók jelennek meg az arc középső részén. Kimutatható gram-negatív csírák (pl.: Enterobacteriaceae, Pseudomonas aeruginosa, Proteus mirabilis).

A rozacea valós okát még máig nem tisztázták. Valószínű a genetikai hajlam, mivel egy-egy családon belül gyakori a megjelenése. A szakemberek több tényezőről is vitatkoznak. Így gyanítják, hogy az arc vénáinak hibás működése agyi hőmérsékletzavarokhoz vezet. Ennek a rossz mikrokeringésnek a következménye a tipikus arcpír, a „Flush”.
Kiváltó vagy elősegítő tényezőként újra és újra a gyomor és a belek traktusának a zavarát nevezik meg, mint pl. a Helicobacter pylori által indukált gasztritisz, epehólyag panaszok, májbetegségek vagy gyulladással járó bélmegbetegedések. Egyértelmű összefüggést azonban máig nem sikerült bizonyítani. Elkezdték a hormonális zavarokkal történő összefüggéseket is kutatni, mivel a klimaktériumban, azaz változó kor után és terhesség alatt megszaporodtak az ilyen esetek. De vizsgálják a szőrtüszőatkával (Demodex folliculorum) szembeni immunreakciót is: Feltételezések szerint rozacea esetén olyan a bőr természete, ami elősegíti a szőrtüszőatkák elszaporodását. Ennek egy másodlagos túlérzékenységi reakció a következménye, melyet azonban nem lehet okozóként a rozacea képződéséért felelőssé tenni. Autoimmun és immunkomplex betegségektől, valamint allergiától szenvedő emberek esetén a rozacea nagyobb mértékű elterjedését állapították meg. Patogenetikai tényezőként gyakran felmerül a szeborrea is. Különböző vizsgálatok azonban nem állapítottak meg sem mennyiségi, sem minőségi változást a faggyúban.

Az biztos, hogy léteznek olyan tényezők, amelyek befolyásolják a már meglévő betegséget, ill. egy bizonyos tünetet előidézhetnek. Ide sorolhatók mindenekelőtt a bőrizgató vagy értágító hatású tényezők, mint például a hőmérsékletingadozás – hideg és meleg –, az UV-sugárzás, a csípős ételek, a kávé, a tea, az alkohol, a stressz és egyéb szellemi igénybevételek, a dohányzás, valamint egyes orvosságok is. A szívritmus zavar elleni orvosságok – pl. az Amiodaron – olyan gyógyszerek, melyek jódot tartalmaznak; a keringési zavarok, a magas vérnyomás és a szívelégtelenség elleni gyógyszerek pedig nitrovegyületeket tartalmaznak, melyek értágító hatásúak.

Ahhoz, hogy lelassítsuk a betegség előrehaladását, fontos, hogy egy bőrgyógyász még időben elkezdje a beteg kezelését. Erre különböző gyógyszerek állnak az orvosok rendelkezésére. Enyhébb esetekben helyileg alkalmazható antibiotikumokat adnak (Metronidazol, Erythromycin, Tetracyclin vagy Clindamiycin), melyeket szükség esetén azelainsav krémmel kombinálnak. A Rosacea papulopustulosa esetén az A-vitaminsav (Tretinoin) ugyan jó eredményeket mutat gyulladás gátló hatása miatt, gyakran azonban irritálja a bőrt. Ritkábban, de használják a 0,2 százalékos izoretinoin krémet is, hasonlóan jó hatékonysággal a bőrgöbök és a kiütések ellen. Beváltak a kéntartalmú paszták is. Súlyosabb esetben (3. stádium) orálisan beadott antibiotikumok (Thatracycline, Doxycyclin Minocyclin) használhatók. A tetracyclint akkor szokták választani, ha a szemek érintettek. A legjobb eredményeket az A-vitaminsav (13-cis-Retinoin, Izoretinoin) rendszeres szedése adta. Mivel azonban ezek az összetevők teratogén hatásúak, a nőknél fontos a biztonságos védekezés. Ezen felül ezeknek a szereknek a hatása során rendszeresen ellenőrizni kell a zsír és a máj értékeit is. A gyulladások enyhítésére a súlyosabb esetek (rozacea fulminans) alatt, és akkor is csak rövid ideig kortikoid szteroid is alkalmazható, hetente 1-2 alkalommal.

A szövetburjánzást égetéssel, lézerrel (pl. Erbium-YAG-lézer, Co2 lézer) vagy műtéti úton lehet kezelni. A teleangiektáziát szintén lézerrel (pl. argon vagy színezőanyag lézerrel), valamint IPL = Intenzív Pulzáló Fény és ELOS = Elektro-Optikai Szinergia (Fény és magas frekvencia) segítségével, ezen kívül pedig elektrokoaguláció alkalmazásával lehet eltávolítani.

Egy jó kozmetikus jelentős mértékben hozzá tud járulni a kezelés sikeréhez: A rozacea pattanások rendszeres tisztítása mellett az orvosi kozmetika repertoárjába tartozik a különleges, lágy nyirokdrenázs kezelés is. Ennek során finom, köröző, ritmikus ujjmozgásokkal serkentik a szövet- és a nyirokfolyadék eltávozását. Mindenesetre a betegbiztosítók nem vállalják ezeknek – az éppen a tartós arcödémánál bevált kezeléseknek – a költségét, így a vendégeknek maguknak kell fizetniük.

• Fényvédelem: A bőrápolás során elsősorban a következetes fényvédelemre kell ügyelni (Pl. SPF 30 + UV-A védelemmel kombinálva, olajmentes termékek).
• Tisztítás: Mindenképpen csak nagyon gyenge, szappanmentes mosakodó syndettel vagy csak langyos vízzel; az utántisztítást esetleg nyugtató ásványvízzel végezzük el. Szigorúan kerüljük a peelinget, az összehúzódást elősegítő anyagokat, a tonikokat, az agresszív hámlasztókat.
• Bőrápolás: A bőrápolás során figyeljünk a bőr védelmének támogatását elősegítő ápolásra. Ebből következően nagyon fontos a hidratáló ápolás (Pl. K-, C-, E-, PP-vitaminokkal, Echinácia kivonattal, Aloe verával, ligetszépeolajjal és liposzómákkal). Részesítse előnyben a szín-, illat- és tartósítóanyagmentes, zsírszegény, vízben oldódó olaj emulziókat. Ezek a szerek semmi esetre se tartalmazzanak komedogén (mitteszerképző) vagy aknét kiváltó összetevőket. Szintén kerülendők az értágító hatóanyagok, mint például a kámfor, a mentol, alkohol, borsmenta, eukaliptusz olaj, csakúgy, mint az oldószerek és a penetrációt elősegítő szerek (pl. polietilénglikol). Ha az emulgátorokat nem viseli el a bőr, tisztítószermentes, liposzómás emulziók is kaphatók.
• Smink: A fedőkrémek elsősorban azáltal segítenek, hogy javítják az érintett beteg jó közérzetét. A bőrpírt különösen zöldes árnyalatokkal lehet elfedni. Sminkelés során ugyanazok a követelményeket támasztjuk a termékekkel szemben, mint a bőrápolás során. Ne használjon vízálló szemkihúzót és szempillatust.