NYÍRFA
A nyírfa a tavasz és a fiatalság mágikus fája.
Elűzi a szorongást, melankóliát, kedvetlenséget. Segít,hogy
belső valódra koncentrálj és támogatja a másokkal való kap-
csolataid megértését. Gyógyító ereje megtisztít és újrakezdést
ho. Háncsa a szaunában elhamvasztva megtisztítja a testet és
lelket.
forrás: mozaik.bloglap.hu
A bölcsesség, a világmindenség fájának tartják!
Közönséges nyír
(Betula pendula)
A közönséges nyír a Bükk hegységben is gyakori, egész Európában és Ázsiában honos, 15-18 méter magasra megnövő, szép fehér törzsű fa.
Hosszú nyelű, kicsi levelei háromszögletűek, ágai hajlékonyak.
Nőnemű virágai oválisak, hegyesek, tavasszal nyílnak.
A hímnemű barkák ősszel jelennek meg.
Az ágakról lógó barka adja a latin nevet: pendula = függő.
Hatóanyagai a glikozidák, szaponinok, gyanta és cukor.
A bölcsesség, a világmindenség fájának tartják:
a sámánok a nyírfa törzsét megmászva jutottak közel a éghez, ahol gyógyulásukat keresték.
A világ minden táján úgy tudták, hogy a nyírfa kiűzi a rosszat a testből.
A római korban a törvényszolgák büntető fegyvere nyírfakéreggel volt borított. Ágaiból készült seprővel tisztították a sabbath-ra, a zsidó ünnepre készülők útját.
A finn szaunákban vízbe áztatott nyírfavesszővel csapkodják a testet.
A rossz nebulókat is nyírfapálcával büntette a magyar tanító a régi világban.
A lengyelek cipőt készítenek puha kérgéből. Szintén a fa kérgét használják Oroszországban a bőr cserzésére.
Gyógyászati célból
leveleit, kérgét, törzséből csapolt nedvét gyűjtjük.
A leveleket június-július hónapban, a kérget és fanedvet februárbangyűjtjük.
Levele kiváló veseműködés szabályozó, vízhajtó, vesehomok-és vesekő-képződést gátló.
Apró vesehomok elhajtható napi egy csésze, egy csapott evőkanálnyi teafűből 2,5 dl vízzel készített teájával.
Kétszerre kell meginni. Reumára ugyanezt a teafű mennyiséget 1,5 dl vízzel kell leforrázni, napi egy alkalommal étkezés előtt meginni.
A friss levelek és a fakéreg főzetét krónikus bőrbetegségeknél és hólyaghurutnál használjuk.
Tavaszi kúráknál és érelmeszesedés ellen is alkalmazhatjuk.
Ez a főzet eltünteti a szeplőket és a kézen/arcon lévő májfoltokat.
A kérdéses területeket mosogatni kell ezzel a teával, hagyni megszáradni, majd gyakran ismételni.
Naponta kell friss főzetet készíteni.
Az idült reuma is kiválóan kezelhető a nyírfa levelével.
A beteg meleg matracra fekszik vastagon befedve nyírfalevelekkel, jól betakarva, és forró nyírfateát iszik mindaddig, míg alaposan izzadni nem kezd. Szívbetegeknek nem tanácsos ez a kúra!
Az eredmény meglepően hatásos.
A kéreg magában lázcsillapító, vízhajtó, emésztés javító hatással rendelkezik. Teát főzéssel készítünk belőle.
A törzsből csapolt nedv, a nyírfa “vére”
méregtelenítésre, ízületi gyulladásra, hajhullás ellen használatos.
A gyűjtéshez fiatal, kifejlett fát válasszunk.
Akkor lehet megcsapolni a fát, ha ágát megtörve nedvezik.
Egy legalább 2 literes, fehér vászonnal fedett edényt tegyünk a megtört ág alá. Másnapra kb. 1,5 liter folyadék lesz az edényben (és kívül számtalan, az édes nedvre gyűlő rovar..) mindaddig, míg a szezon tart.
Utána a heg hamar begyógyul, a fa nem szenved maradandó károsodást.
A frissen csapolt nedvből naponta 100-200 grammnyi mennyiséget kell inni 21 napon keresztül.
A kúra akkor ér véget, mikor a fa nedve egyre hígabb és egyre vízízűbb lesz. Tartósítani úgy lehet, hogy jól zárható üvegbe tesszük, hozzáadunk üvegenként 2 szegfűszeget és egy darabka fahéjat, lezárjuk és hűvös helyen tároljuk.
Nyírfába nem csap a villám:
őseink a nyírt a legfontosabb szent fák közé sorolták, ágait az ősi táltos hitben rontás- és bajelhárításra alkalmazták.
A nyírfa mágikus és gyógyító erejébe vetett hit elevenen élt a magyar paraszti hagyományban.
A gallyak és az ágak általában rontáselhárító eszközök voltak.
A legtöbb háztartásban a ház bejáratát célszerű volt védeni az ártó szellemektől, ezért az ajtók mellett sokszor felfelé fordított nyírfa seprők sorakoztak.
A régi falusi portákat az év jeles napjain lombos ágakkal díszítették fel.
Ennek az volt a célja, hogy a mágikus erővel bíró gallyak megvédjék a ház lakóit az ünnepek idején kószáló és a házakban megtelepdni kívánó rosszindulatú szellemek ellen.
Ilyenkor az istállók bejáratát is feldíszítették, hogy védelem alá helyezzék a jószágokat is.
A régi társadalomban nagyon odafigyeltek a gyermekágyas anyák hatékony védelmére, mindenáron el akarták kerülni, hogy az újszülöttet a szépasszonyok vagy a boszorkányok magukkal vigyék vagy megrontsák, esetleg elapasszák az anya tejét.
Különböző praktikákkal védték őket, az egyik ilyen volt, hogy az anya ágyába, sőt még a csecsemőt rejtő bölcsőbe is nyírfaágat rejtettek, hogy a mágikus erejű gallyak megóvják mindkettőjüket az idegenek ártalmai elől.
Érdekes egybeesés, hogy a táltos hitet valló mongolok is a nyírfát tartották a legjobb óvó-védő eszköznek.
Ők ugyan nem ágakat vagy gallyat helyeztek a bölcső mellé, hanem abból faragták ki az újszülött első fekhelyét (mongolul: bulcsuk).
Bölcső, festett madaras díszítéssel. Magyarvalkó (v. Kolozs m., 19. sz. vége) Bp. Néprajzi Múzeum
Miután a mongol jurta tartóoszlopa és a rácsos fala is nyírfából készült, az anya mellé már külön nem helyeztek ágakat, úgy gondolták, hogy az egész jurta – mint egy védőburok – elegendő védelmet biztosít számukra.
A magyar népi gyógyászatban sokszor alkalmazták a nyírfa bizonyos részeit.
Szemmel verés vagy hideglelés esetén ágakat vagy levelet tettek az illető fürdővízébe, de sokszor éppen ebből a fából csinálták a rontáselhárító szenes vizet.
A nyírfa kérge és ága kiváló füstölőszernek számított, a boszorkányok által megrontott teheneket azzal gyógyították.
Volt olyan vidék, ahol az elapadt tejű állatokat nyírfaággal verték meg, hogy megszűnjön az igézés.
Erdélyben a fát a tavaszi időszakban megcsapolták és az így kapott nyírvíz nagyon sok betegségre volt gyógyír.
A nyírfa ágai elhárították a vihart, illetve a mongolok szerint jó volt a villámcsapás megelőzésére.
Utóbbiak a villámcsapás sújtotta jószágokat nem fogyasztották el, hanem egy nyírfából készített ágyra helyezték, kivitték a mezőre, hogy vadállatok vagy keselyűk fogyasszák el húsukat.
A mongol táltos hit úgy tudja, hogy nyírfába nem csap a villám, ezért sokszor égi fának emlegetik.
Ebből készítenek nyelet szerszámokhoz és fegyverekhez.
A táltosok viszont dobjukat készítik a szent fából.
A mongol táltosok legtöbbször nyírfaligetekben végeznek szertartásokat
, mert úgy vélik, ha egy facsemeténél áldoznak, az később felnőve hatalmas erejűvé válik.
A fakultusznak korai nyomai is megvannak, mégpedig a 13. század közepén összeállított Mongolok titkos történetében, ahol emlegetnek egy nyírfás áldozóhelyet, vagyis szent ligetet, ezen kívül még egy különös szokásról is olvashatunk beszámolót: amikor a kereitek fejedelme meg akarta erősíteni vérint való testvériségét Dzsingisz kánnal, vérét nyírfakéregbe csomagolva juttatott el esküdt testvérének, ezzel bizonyítva hűségét.
A kelet-európai síkságon berendezkedett Arany Horda kánság annyira tisztelte a könyveket, hogy azokat nyírfakéregből készítette.
A nyírvíz
a szervezetben a homeosztázis, a belső egyensúly visszaállításában vesz részt.
A homeosztázis felborulásáért felelős méreganyagokat, salakanyagokat magába zárja, míg kolloidális összetevőit a sejtjeink hasznosítják.
Ioncsere képessége egyedülálló.
A betulin (betulinol) és a fitoncidok tartalma miatt a nyírfanedv a vizeletkiválasztó rendszer és az emésztőszervrendszertámogatója. Gyulladáscsökkentő és antibakteriális hatással bír.
Golyva, tüdőbaj, vesebántalmak ellen is fogyasztják.
Vértisztító hatású.
Ízületi kopások és reumás fájdalmak enyhítésére is alkalmazzák.
Energetizál.
Extra vitalitást nyújt a szervezetnek, erősíti az immunrendszert.
Tisztítja a nyirokrendszert, gyorsan felszívódik a gyomorban.
Méregtelenítő és lúgosító hatást fejt ki.
Tisztító kúra és léböjt során kiválóan alkalmazható.
A nyírfanedv mágneses erőként viselkedik a szerves hulladékokat illetően, mint a salakanyagok, mérgezőanyagok.
Valódi sejtszintű, váladék elvezető szerepet tölt be.
Magába szívja a rosszat, cserébe pedig otthagyja a gyógyító tulajdonságait. Felgyorsítja az anyagcserét, ezért a testsúlykontroll során sikerrel alkalmazható.
Alkalmas a test folyadék-elektrolitikus egyensúlyának megőrzésére még erős fizikai igénybevétel esetén is.
Izotóniás italként működik.
Az edzések és a versenyek alatt a sportolók vízfogyasztását korlátozzák, mivel a víz nem szívódik fel azonnal az emberi testben, amitől a gyomor nagyon nehéz lesz.
A nyírfanedv könnyedén felszívódik, az izmokat oxigénnel látja el az anyagcsere folyamatokban.
A nyírfanedv természetes elemei segítik a test só – víz háztartásának fenntartását.Külsőleg alkalmas a bőr és a hajas fejbőr ápolására A nyírfanedv molekuláris szerkezete a bőr számára fontos alapanyag.
Táplálja, és sejtszinten hidratálja a bőrt, pH értékét egyensúlyba állítja. Gyulladáscsökkentő tulajdonságai felületi hámsérülések, sebek, fekélyek, bőrproblémák (pattanások, psoriasis, ekcéma) kezelésére is alkalmassá teszik.
Naponta legalább 2x (reggel és este) masszírozzuk be az érintett területet, vagy tegyük pumpás fejjel ellátott palackba és permetezzük a felületre.
A savas pH a fejbőrön is megjelenik.
Ennek hatására a hajszálak elvékonyodnak, elgyengülnek.
Hajhullás, fejbőrzsírosodás, erős korpaképződés, seborrhea vagy pattanások jelennek meg.
A nyírfanedv fejbőrbe masszírozva segít megszüntetni a savasodás következményeit, sejt-szinten regenerálja a hajhagymákat és tölti fel azok raktárait.
Ilyen esetben a száraz fejbőrbe masszírozzuk be, a probléma fokától függően heti 2-3x, vagy akár mindennap.
A nyírfanedvet akár a bőrről, akár a hajról nem kell lemosni.
Csökkenti a hisztamin termelést, így az asztmás, allergiás tüneteket is, egyes összetevői antioxidánsként szolgálnak.
S milyen az íze a nyírvíznek?
Hasonlít a friss víz ízéhez, egy kis édeskés mellékízzel, valamint a fa aromájával.
(Forrás: szek-helyek.ro és magyarno.com)
A nyírfa az észak fája,
mert egészen Skandinávia északi részéig nő, de a mérsékelt földrajzi szélességeken is honos.
A fehér kérge megkülönbözteti minden más fától, így a gyerekek is könnyen felismerik.
A nyírfa időtlen idők óta gyógyító fának számít.
A gyógyászatban a nyírfa leveleit elsősorban a vese, a hólyag területére és a bőrre, hajra alkalmazzák.
Gyógyhatásai:
vértisztító, vizelethajtó hatású, hólyaggyulladásra, vesegyengeségre, vesekőre, reumára, köszvényre, ödémára, bőrproblémákra, ekcémára, herpeszre, allergiára, diabéteszre, köhögésre, hajhullásra, korpásodásra, hasmenésre, tavaszi fáradtságra alkalmazzák.
Felhasznált növényi részei a levelek és a levélrügyek.
Gyűjtési ideje:
levélrügyek – március, levelek – május-június.
Összetevői: illóolajok, csersav, keserűanyag, C-vitamin, gyanta, szaponinok, flavonok.
A nyírfa leggyakoribb alkalmazása a levelekből vagy a rügyekből készült tea. A teának erős vizelethajtó hatása van, így segít reuma, köszvény és más anyagcsere-betegségek ellen.
Ha több héten keresztül naponta 3 csésze nyírfalevélteát iszunk, néhány esetben még a vesekövet is feloldhatjuk.
A makacs bőrbetegségeknél a nyírfafőzetet ihatjuk, vagy lemosásokhoz és fürdőkhöz használhatjuk.
A nyírfakéreg főzetét is bevethetjük külsőleges alkalmazásra súlyos bőrbetegségeknél.
Nyírfalé
A nyírfalé is nagyon hatékony, március és május eleje között nyerik.
Ebből a léből napi 2-3 pálinkáspohárral igyunk.
Bőrproblémákra külsőleg is alkalmazható a nyírfalé.
A hajnövés elősegítésére bedörzsölhetjük vele a fejbőrt.
Hogy ne erjedjen meg a lé, a hűtőszekrényben tároljuk, vagy kis adagokban fagyasszuk le.
Esetleg alkohollal tartósíthatjuk
Xilit - nyírfacukor
– hívhatjuk akár kétféleképpen is ezt az egészséges és természetes édesítőszert, melyet eredetileg nyírfakéregből vontak ki.
A cukor egészséges alternatívája, semmilyen káros anyagot nem tartalmaz, ráadásul fogbarát.
Ideje hát megismerni ezt a természetes növényi alapú édesítőszert, mely egy az egyben helyettesítheti a háztartásunkban a cukrot.
A steviát sok ember nem szereti enyhe stevia íze miatt, bár hozzá lehet szokni.
A stevia is egészséges édesítőszer, cukor helyett ajánlott a fogyasztása.
Másik megoldás lehet a Xilit (nyírfacukor), melyet eredetileg nyírfakéregből vontak ki, ezért meg is maradt a neve nyírfacukornak.
A ma forgalomba kerülő xilitet kukoricacsutkából (génmanipulációtól mentes) nyerik ki, mivel ez sokkal gazdaságosabb.
A xilit előfordulása tehát: kukoricacsutkában, a nyírfakéregben, zöldségekben, gyümölcsökben.
Miért érdemes cukorról xilit-re váltani?
A cukorról köztudott, hogy méreg a szervezet számára, lebontása során alkohol keletkezik a szervezetünkben, és ez károsítja a májunkat, továbbá kitűnő táptalajt nyújt a gombáknak, és káros mikroorganizmusoknak.
Egy sokk a testünknek, de a témáról még lesz szó, ígérem.
A xilit:
– alacsonyabb energiatartalmú (240 kcal/100 gramm) – kb. 40 %-kal kevesebb kalóriát tartalmaz, mint a cukor
– alacsony glikémiás indexű (alacsony GI = 7)
– tiszta édes ízű (nincs semmilyen mellékíze)
– fogbarát (fogkrémekben, rágókban is megtalálható fogszuvasodást megelőző tulajdonsága miatt) – Más természetben előforduló édesítőszerekkel szemben a szájbaktériumok nem képesek lebontani, ezért savak sem termelődnek xilit fogyasztása közben. A száj ph értéke így stabil marad.
A xilit természetes anyag, természetes módon feldolgozott, adalékanyagoktól mentes. Nem génkezelt kukoricából készült.
Nem tartalmaz semmilyen állati eredetű anyagot, tartósítószert, allergén anyagot, illetve fenil-anilin forrást.
Energiatartalma 240 kcal. A xilit lassan szívódik fel és alakul át, ezért erősíti a jóllakottság érzését. Glikémiás indexe 7, így cukorbetegek is fogyaszthatják.
A xilit felhasználása:
A hagyományos cukrokhoz hasonlóan keveredik, oldódik. 1:1 arányban helyettesíti azokat, főzésnél, sütésnél, desszertek készítésénél.
Nem nyújt táptalajt a gombáknak, így nem alkalmas élesztővel készült ételek, tészták készítéséhez. Nem karamellizálódik.
Érzékenyebb gyomorúaknál 4-6 hetes hozzászoktatási időszak javasolt, kisebb mennyiséggel kezdve (napi egy kiskanál).
Hogyan készítik a xilitet?
A kukoricacsutka rostjaiból almasav segítségével, illetve különböző baktériumkultúrák fermentálásával xilitet nyernek, amit szárítanak és őrölnek. Nem tartalmaz kukoricafehérjét vagy más kukoricában található allergén anyagokat, mert nem kukoricaszemből készül.
Miért nyírfacukor a neve, ha kukoricacsutkából készítik? – biztos benned is felmerül a kérdés
Mivel eredetileg nyírfakéregből vonták ki, megmaradt a név. Nyírfából kivonni gazdaságtalan lenne, hiszen a nyírfát, mint növényt nem nevelik. A szőlőcukor neve is “szőlőcukor”, mégsem szőlőből vonják ki. A nyírfacukor mint név tehát csak az eredetére utal.
Kommentáld!