Hajnalka: mintha parányi égő világítana

Évelő kúszónövények telepítésénél gyakori kérdés: mennyi idő telik majd el, mire a befuttatandó felületet eltüntetik, beborítják a növények. Legyen bármilyen évelő kúszónk, a válasz nagyjából a nem egyhamar, a néhány szezon, a pár év, illetve ezek hol rövidebb, hol tágabb időt jövendölő társai közül kerülhet ki. Szerencsére azonban feltalálták nekünk az egynyári kúszónövényeket, úgyhogy ha nincs kedvünk néhány szezont várakozással tölteni, az egynyáriakkal gyors, látványos eredményt érhetünk el.

Nyár közepére már nem látni a kerítést (www.hear.org)

Nem vesztegeti idejét a Hajnalka (Ipomea purpurea), meglehetősen gyorsan nő, meg sem áll három-négy méteres magasságig. Virágai nevéhez méltóan hajnalban kezdenek kinyílni; figyelni kell rá, hogy már a kora reggeli órákban elegendő fényhez jusson. A magvetést biztonságosabbá tehetjük, ha legalább egy éjszakára beáztatjuk a hajnalka magjait.

Útban felfelé

A Szárnyas feketeszem (Thunbergia alata) növekedésben felveszi a versenyt a hajnalkával, ha jó körülményeket – napos fekvés, nem rizsföldeket idéző árasztó öntözés, megfelelő támaszték – biztosítunk számára, akár három méteres magasságot is meghódít.

Júniustól késő őszig virágzik, citromsárga, narancssárga, lila és rózsaszín árnyalatokban kapható.

A magok elvetésével nem érdemes kapkodni, várjuk meg, amíg húsz fok körüli lesz a nappali hőmérséklet. Az elnyílt virágokat lecsíphetjük, ezzel újabb és újabb virágzásra ösztökélhetjük növényeinket.

Nem tűri a pangó vizet (www.leylant.com)

A meleg Mexikó szülötte a Serleglonc (Cobaea scandens), úgyhogy számára a meleg, napsütéses hely az ideális. Virágai eleinte úgy tűnnek, nem tudják eldönteni, milyen színűek legyenek, fehérrel kevert zölddel kezdik, aztán némi gondolkodás után sötétlilára, bíborra szavaznak. Egész nyáron számíthatunk a serleglonc virágzására, de ehhez napos fekvést kell neki keresnünk és nem szabad túlöntöznünk. A feketeszemnél magasabbra kúszik, ha jókedvében találjuk, akár öt-hat méterre is felkapaszkodik. A vetésnél fokozottan kell ügyelni a pangó vízre, mert magjai túl nedves földben könnyen kirothadhatnak. Segítség lehet, ha a virágföldbe némi homokot vagy perlitet keverünk.

Őszig virágzik a mexikói rózsalepel (www.plantlust.com)

Jöjjön még egy mexikói cimbora: a Mexikói rózsalepel (Rhodochiton atrosanguineus). Lehet, hogy a hazai labdarúgás iránt rajongó kertészkedőknek nehéz két mexikóit is keblükre ölelni, úgyhogy nekik erősen javallott inkább a növény szépségére és nem származási helyére koncentrálni.

Nevelhetjük dézsában, de kikerülhet a szabadföldbe is, a lényeg, hogy helye napos, széltől védett legyen. A magvetéssel nála is érdemes megvárni, amíg a hőmérő minimum húsz fokot mutat. Nincs oda a víztől tocsogó, mocsaras talajért, úgyhogy vízből inkább többször, de keveset adjunk neki. Késő őszig virágzik, virágai valósággal elborítják a növényt.


Narancssárga, sárga, téglapiros színű, ehető virágok, két-három méteres magasság, napos, esetleg félárnyékos fekvés jellemzi a Sarkanytúkát (Tropaeolum majus). A nagy, már-már fügelevélre hasonlító leveleket növesztő Kanári sarkantyúka (Tropaeolum peregrinum) virágai a kanárimadár tollát idézik. Mindkettő kora nyártól őszig virágzik.

Változatos színek sarkantyúkára hangolva (www.finegardening.com)

Kanári sakantyúka: ragyogó, élénksárga szín (www.capitalgardens.co.uk)

Kanárisárga lombsátor (www.zoonar.de)

Illatos is, s ha kell, kúszik, ha kell, a talajon marad (www.thompson-morgan.com)

A Szagosbükköny (Lathyrus odoratus) pedig úgy járt, hogy valahogy rajta maradt a szagos jelző, pedig akkor lennénk igazságosak, ha illatos bükkönynek hívnánk. Néha már májusban is virágot hoz, de júniustól biztosan számíthatunk a pillangós virágok megjelenésére.

Vagy négyszáz évvel ezelőtt kezdték el termeszteni, van belőlük jó néhány törpe fajta is. Szereti a gazdagabb talajt, a napos, de nem forró helyet. Nagy melegben érdemes esténként egy kis vízpermettel felfrissíteni őkelmét. Ma már a kertészetekben kaphatók a meleget jobban elviselő szagosbükköny fajták, déli, napsütötte kertrészletbe inkább ezeket érdemes használni.


De választhatunk még a pompás dísztökök közül (Cucurbita pepo var. microcarpa), vethetünk Tűzbabot (Phaseolus coccineus)

A tűzbab dísznövénynek is beillik (www.thompson-morgan.com)

vagy Trombita iszalagot (Eccremocarpus scaber), mindegyikük megfelel a kiszemelt célra: folyamatos virágzással, gyorsan eltakarják a falat, oszlopot, lábakon álló kocsibeállót vagy éppen kerítést.

A Trombita iszalag Chile, Argentina és Peru tájain honos (www.muriellesgarden.com)